„A legnagyobb ajándék: A SZABADSÁG”

Kryonnak van egy meséje a „sétáló madárról”, aki nem akart repülni, mint minden normális madár (nem idézet, emlékezetből mesélem).

Fejébe vette, hogy azt nem meri, mert félelmetes, ő inkább egy sétáló madár lesz. Madárszülők kétségbe voltak esve, hogy komoly baja van a gyereknek, ezért vitték a madárpszichológushoz, meg a varázslóhoz, de a kismadár csak sétáló akart lenni továbbra is. De mivel a szülők erősködtek, ezért tudta, hogy másnap reggel rá is ugyanaz a sors vár, mint a testvérkékre, hogy kilöki a madárpapa a fészekből, ejtőernyő nélkül. Emiatt este lefekvés előtt titokban kikötötte magát a fészekhez és nyugodtan elaludt. Amikor hajnalodott, aztán jött a repülési akció, és nyugodtan hagyta magát kilökni, de jaj, mit történt?  Már nem volt kötél! A madárpapa észrevette és elvágta. De nagyon kétségbe volt esve a madárka. Itt a halál! – rémülten kiabálta. De mit tehetett, feladta…. és ekkor elkezdte érezni, hogyan  igen, hogyan nem, de tud repülni. Ráfeküdt a szél áramlataira és soha ilyen boldogságot nem érzett, a szabadság örömét. Repülni, szárnyalni fel, fel az ég felé!

A legnagyobb ajándék, ha elfogadjuk magunkat amilyenek vagyunk: boldog, szenvedő, nevető, síró, összezavarodott, kiegyensúlyozott, buta és bölcs, önző és szerető-együttérző, mert tudjuk, hogy ez mind csak a pillanatnyi választás eredménye. Nem egy állapot vagyunk! Mi vagyunk, akik ezeket az állapotokat létrehozzuk és tőlünk függnek. Ez adja a SZABADSÁGOT, ami mindennél nagyobb érték. A kalitka mindig nyitva áll, csak bátorság onnan kirepülni. Igen, lehet, hogy ez nem egy fájdalom nélküli tanulási folyamat, kockázatos, de megéri.  Már sokszor próbáltuk tudom, beletörött a bicskánk is már sokszor, de nem szabad feladni, mert egyszer csak ráérzünk arra, hogy tudunk repülni!

A Vízöntő csillagképben jár a Napunk, felette ott szárnyal az égen a sas, ez a szabadság ideje. Próbálgassuk a szárnyainkat!